Snickers® Team

Kis késés - Nagy ár: Budapest-Ibrány, 2. helyezés

2010. július 26. - 12:18

Ezúttal röviden szólnék csak a hétvégéről, én személy szerint nagyon jól éreztem magam, noha szombaton kicsit fáradtak voltunk, vasárnap szakadt az eső és a csalódottság is mély nyomokat hagyott bennünk (bennem főként) mégis összességében nagyon jó kis verseny volt!

Szombaton 12 órás szintidő és közel 450 km-es táv várt ránk, ami reggel 7-kor szemlélve a dolgot nagyon (már-már bosszantóan) hosszúnak tűnt. Hosszú is volt és fárasztó is, de egyáltalán nem bosszantó, ugyanis érdekes és változatos volt a táj, jók voltak a feladatok, szikrázott a napsütés, jó kedvünk volt és jól haladtunk. A kiírt feladatokat egy navigációs szakasz kivételével MIND megcsináltuk. Megtaláltunk minden pontot, ott voltunk minden helyszínen és a megoldásokat egy kivételével mindenhol helyesen adtuk meg. Tényleg nagyon ügyesek voltunk, ennek köszönhetően a megszerezhető közel 500 pontból 480 valamennyit (nem tudom még a pontos eredményeket ezért ködösítek, majd ha lesznek konkrét számaim akkor helyesbítek) összegyűjtöttünk, szóval majdnem 100%-os napot zártunk... volna, ha nem késünk 6 percet a hivatalos 12 órás szintidőhöz képest... 6 perc, az óránként kb 30 másodperc veszteség, szóval nem nagy ügy, ennek ellenére hatalmas árat fizettünk érte: 20%-os levonás, ami közel 100 ponttól fosztott meg bennünket.

Az elmúlt években már a memóriánkba égett mondatok miszerint "mindennél fontosabb időben beérni"' és "bárhány pontot kihagyhatunk de ne késsünk el" ezúttal valahogy nem ordítottak eléggé a fejünkben és amikor úgy éreztük, hogy nagyon jól haladunk és minden tökéletes rendben van nem figyelmeztettek, hogy hékás baj van! Ígyhát elkésünk... nem nagyon, csak éppenhogy egy kicsit. Elég volt.

A dologban az a szép, hogy a kitűzött célunk természetesen az első hely volt, de kicsit konkrétabban az, hogy a múltkori versenyt megnyerő konkurenciánál jobban végezzünk. Már akkor is kellett a hibánk a biztos győzelmükhöz, de most egyértelműen mi adtuk át Nekik a dobogó legfelső fokát ezzel a fatális hibánkkal. Szombaton ugyanis a nagy igyekezet tényleg meghozta a gyümölcsét, valamivel több mint 70 (!!!) ponttal szereztünk többet mint Zolikáék (Sasleves Rally Team) és így toronymagasan nyertük a napot (természetesen a levonás nélkül). A 70 pont rengeteg, bőségesen elég lett volna az előny egy könnyed, biztonsági autózáshoz vasárnap.

Így azonban elúszott az előny, a levonás után már 26 ponttal ők vezettek, amit a vasárnapi szakadó esős viszonylag rövid és kevés pontértékű (105) napon behozhatatlannak véltünk, úgyhogy maradt a nyugodt biztonsági autózás csak éppen nem az első hanem a második helyen. Azért élveztük, saraztunk megint kicsit, kompoltunk a Tiszán, szóval jó volt.

Hát, így esett, hogy megint a második helyen végeztünk ami valójában szép eredmény, de megint ott az aprócska "ha azt a picit nem hibázzuk..." rész. A nyeretlenségi széria tehát folytatódik, immáron az elmúlt öt futamunkon nem tudtunk felállni a dobogó legfelső fokára. Elégedetlenek azért nem vagyunk, végtére is idén mind a hat versenyünkön felálltunk valamelyik fokra...

Köszönjük a szurkolást! (Különösen Wandering (aki az anyukám) volt nagyon lelkes, ő sms-ben is buzdított minket többször is.) Nem tudom miért nem ment a nyomkövetés, de legközelebbre megoldjuk, én is elnézést kérek érte Tőletek.

További szép nyarat mindenkinek, augusztusban nincs verseny, de azért majd remélem néha jelentkezünk valamivel!

norbee 2 komment

Oszd meg!